Oldal kiválasztása

Egy teljes nap, amelyet a milliók által kedvelt ropogós harapnivalónak szentelt a világ. Utánajártunk kinek is köszönhetjük az egyik legkedveltebb ropogtatnivalót és egy receptet is hoztunk nektek, amit akár már a ma esti filmezéshez is elkészíthettek.

 

Annak ellenére, hogy a tortilla chipset mindig is mexikói ételnek tartották, és tostados néven ismerték, először mégis Los Angelesben gyártották 1940-ben. Rebecca Webb Carranza tette népszerűvé a torznak számító háromszög alakú tortillákat, melyek a férje Los Angeles-i deli és tortilla gyárának automatizált gyártósoráról leeső darabok voltak.

Carranza úgy gondolta, hogy a selejtnek számító háromszög alakú, sült tortillák népszerű snacké válhatnak, ezért értékesíteni kezdte. Ötlete akkora népszerűségre tett szert, hogy Carranza 1994-ben megkapta az Arany Tortilla díjat is, köszönetképp a mexikói élelmiszeriparhoz való hozzájárulásának.

Egyik kedvenc tortillaból készült étel a Nachos. A nachos-ról általában szintén mindenki azt gondolja, hogy egy hagyományos mexikói chips-szerű, ropogós harapnivaló. Az eredeti formájában megismert étel már javában kiállta az idők próbáját, noha az újgenerációs séfek még mindig csavarnak egyet a már jól bevált recepten. Ha hihetünk a városi szóbeszédnek, akkor ez az ízletes ropogtatnivaló valóban Mexikóból származik, de egyáltalán nem tradicionális, hiszen Amerikában. Carranza is nagy szerepet játszott a tortilla, így a nachos születésének legendájában is.

A történet 1943-ban kezdődik a mexikói Piedras Negras nevű városkában. A határ környékén, a texasi Eagle Pass-ban található Fort Duncan-ben állomásozó amerikai katonák feleségei bevásárló körúton vettek részt Piedra Negras-ban. A nehéz nap után a hölgyek betértek a Victory Club nevű népszerű, környékbeli étterembe, hogy csillapítsák éhségüket. A konyha azonban már zárva volt, a séf is hazament, ezért a főpincér, Ignacio Anaya, rögtönözve összedobott nekik valamit abból, amit éppen talált. Gyorsan háromszögre vágta a kukorica tortillákat, megsütötte őket, majd cheddar sajtot reszelt rá és ezt egy kicsit meg is melegítette. Így a tortilla megpirult kissé és ropogós lett. Majd az egészet apróra vágott, ecetes jalapeno paprikával tálalta.

Amikor Ignacio felszolgálta az újonnan kreált ételt, a vendégek kérdezték tőle, hogy mi a neve az étlapon nem szereplő finomságnak. Ő lazán csak annyit válaszolt tört angolsággal, hogy: „Nacho’s especiales”, ami magyarul kb. annyit tesz, mint „Nacho különlegességei”. És hogy honnan jött ez a frappáns elnevezés? A Nacho az Ignacio beceneve. Az idők folyamán az eredeti elnevezésből kikopott az aposztróf és röviden csak nachos lett. Hát így született meg ez a finom nassolnivaló, aminek népszerűsége azóta is töretlen.

Íme egy Mozis nachos és salsa recept, hogy ti is méltán ünnepelhessétek a mai napot:

Hozzávalók: 1 zacskó sós tortilla chips, 1 nagy marék konzerv szeletelt jalapeno, 1 db piros chili, 15 dkg cheddar sajt, 1 ½ dl tejföl

A cinema salsához: 25 dkg paradicsom, 7 dkg vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 kis csokor koriander vagy petrezselyem, 1 ek limelé, só, bors, 4 ek ketchup

A nachos harmadát egy hőálló tálba öntjük, rászórjuk a sajt, a jalapeno és a chili harmadát. Ugyanezt megcsináljuk még két rétegben egymásra pakolva. Az egészet bevágjuk a 180 fokos sütőbe, míg a sajt teljesen meg nem olvad (10-15 perc).  Közben összedobjuk a salsát: A paradicsomot, a hagymát és fokhagymát a koriander felével, sóval-borssal és a lime levével gyorsan összeturmixoljuk, majd az egészhez hozzákeverjük a ketchupot.

Tálalásnál a forró nachosra kanalazzuk a tejfölt, meghintjük a maradék korianderrel és a salsába mártogatva megesszük.

Jó étvágyat!

forrás: streetkitchen.hu